A csigahajtómű ma is megkerülhetetlen
A csigahajtómű az egyik legismertebb és legsokoldalúbb hajtástechnikai megoldás, amelyet ipari és gépészeti alkalmazások széles körében használnak. Kompakt felépítése, nagy áttételi aránya és sajátos működése miatt kedvelt olyan rendszerekben, ahol fontos a helytakarékosság, a csendes működés és a biztonságos, önzáró hajtás. Nem újkeletű technológia, de a modern anyagoknak, precíziós gyártásnak és a fejlett kenési rendszereknek köszönhetően napjainkban is aktuális, sőt, számos területen megkerülhetetlen.
A csigahajtómű alapvetően két fő elemből áll: egy csigatengelyből (csiga) és egy csigakerékből. A csiga spirálisan kialakított, menetes tengely, amely a csigakerék fogazatába kapcsolódik. A két tengely egymásra merőleges, így a hajtómű derékszögű tengely-elrendezésű. Ez igen hasznos ott, ahol a helyszűke miatt nem lehet a motort és a hajtott tengelyt egy síkban elhelyezni. A hajtás során a csiga forog, és a vele érintkező csigakerék követi ezt a mozgást, így adja át a nyomatékot a rendszer további elemeinek.
Az egyik legfontosabb jellemzője ezeknek a hajtóműveknek a nagy áttételi arány, ami akár 100:1 vagy még nagyobb is lehet egyetlen fokozatban. Ez azt jelenti, hogy a bemeneti tengely egy fordulatára a kimeneti tengely csupán töredék fordulatot tesz meg – ezzel lehetővé válik, hogy kis fordulatszámból nagy nyomatékot nyerjünk. Ez olyan feladatoknál előnyös, ahol nagyobb erőt, de sebességet nem igénylő mozgásra van szükség, például emelőberendezéseknél vagy keverőgépeknél.
További kiemelkedő tulajdonság a csigahajtómű önzárása. Ez a fizikai jelenség abból adódik, hogy a csiga általában nem hajtható vissza a csigakerékből – azaz a kimeneti tengelyről nem lehet „visszaforgatni” a bemeneti oldalt. Ez a tulajdonság olyan alkalmazásoknál előnyös, ahol biztonsági szempontból fontos, hogy a terhelés ne mozdulhasson el, ha a motor leáll – például emelőműveknél vagy tolókapuknál.
A hajtóművek háza jellemzően alumíniumból vagy öntöttvasból készül, attól függően, hogy milyen ipari környezetben használják őket. Az alumíniumházas változatok könnyebbek és jobban ellenállnak a korróziónak, míg az öntöttvas házas hajtóművek robusztusabbak, nagyobb terhelésekhez ajánlottak. A belső fogaskerekek anyaga általában bronz (csigakerék) és acél (csiga), mivel ez a kombináció biztosítja a megfelelő kopásállóságot és a hosszú élettartamot a folyamatos súrlódás ellenére.
A kenés kiemelten fontos a csigahajtóművek esetében, hiszen a csigakerék és a csiga érintkezése során jelentős hő termelődik. A gyártók általában előírt speciális olaj használatát javasolják, ami képes elviselni a magas nyomást és hőt, és közben csökkenti a súrlódást, védve az alkatrészeket. Egyes típusok zárt rendszerűek és gyárilag feltöltött kenőanyaggal kerülnek forgalomba, másoknál időszakos olajcsere szükséges. A megfelelő kenés hiánya gyors kopáshoz és hatásfokromláshoz vezethet.
Alkalmazási területek tekintetében rendkívül széles spektrumot fednek le. Használják anyagmozgató rendszerekben, csomagológépekben, élelmiszeripari gépekben, mezőgazdasági berendezésekben, épületgépészeti rendszerekben (például redőnyök, napellenzők, ajtóhajtások), betonkeverőkben, emelőkben és szállítószalagokban is. Ahol kis sebességű, de nagy nyomatékú, megbízható hajtásra van szükség, ott a csigahajtómű mindig megbízható megoldás.